Történt egyszer ebben a kurva országban,hogy volt egy hajógyári sziget valahol a filatorigát megállótól kifelé menet balra...valami haladó gondolkodású úgy gondolta,itt majd kurva nagy fesztiválok lesznek...és lettek is...volt minden:borsos jegyárak,sudribunkó biztonságiak,kurva drága sör,sátorhegyek,részeg fiatalok,könnyű drogok,idióta külföldiek,toi-toi vécék,és nem utolsó sorban fellépők minden szinten mindenhonnan,minden stílusban...ezzel nem is lenne baj,basznék én rá,van nekem fontosabb dolgom is.De az előadők között a sok lerongyolódott plasztik vinnyogátor mellett azért néha-néha előferdültek komolyan gondolhatók is,akik élvezhető koncerteket tudnak zajolni...de azért nem kell egyből Woodstockra,a '83as US Festivalra(Scorpions,Van Halen,Mötley Crüe,Ozzy...),Rock in Rio-ra vagy W.O.A.-ra gondolni...érjük be néha-néha egy két gyöngyszemmel a ganéban...
kezdetben ugyan nem igazán voltam oda a death metal-ért,de az ifjúság (2 nap korkülönbség) megfertőzött a gonosz zenével...amint megtudtam,hogy elvetődnek ebbe a kurva országba,gondoltam meg kellene őket nézni élőben...ha már a Doorsról,a Guns N'Rosesről,a Bon-os AC/DCről,a Ramonesről meg a Cavalerás Sepulturáról lemaradtam.Így is lett.2 nappal fiatalabb lelki jóbarátom pár hónappal előtte ideadta az agyonrahallgatott Chaos Ridden Years - Stockholm Knockout 2006 névre hallgató koncertfelvétel nézhető változatát.Valami kurvanagy svéd csarnokban ment az őrület:a zene mellett fények,lángok,kibaszott jó színpadtechnika...hát ezt meg kell nézni élőben...
és a zenéről még nem is volt szó...hogy milyen?túlvilági...vagy inkább kurvajó.Mintha Mozartot ráengednénk a Slayerre és iszonyatos szövegeket adnánk hozzá alkoholról,depresszióról,halálról,meg a bodom-tói gyilkosságról...Egész jó albumok jöttek sorban,az első három után kicsit érdekes fordulatot vett az egész,mintha Mozart visszamászott volna a sírjába...de nincs ezzel semmi baj,így is kurvajó amit művelnek,hisz szeretem én a Sayert meg a Sepulturát is...de a Bodom az maradjon Bodom...
Szóval ott tartottam,hogy ezt kurvára élőben kell látni...fizetés megkapva,vonatjegy beszerezve,irány a sziget...kurvasok ember,tapló biztonságiak,stb...ahogy megszokhattuk...de az,hogy a világ egyik legnagyobb death metal zenekara 1 sátorban lép fel,a nagyszínpadon meg a madness(ami már 30 éve is szar volt...) bassza a rezet,ez kicsit felbaszta az agyamat.Nagynehezen meg is lett a sátor a halál faszán...hála a biztonság jól tájékozott őreinek a második szám végére oda is értem...azaz a Follow the Reaper meg a Hate Crew Deathroll (utóbbi az egyik kedvenc) komplettben kimaradt.Basszátok meg,in-kalosok!Ezek után mire sikerült a színpad közelébe jutni Wildchildék belecsaptak a Needled 24/7-be,aminek még a szövege is szívlelendő...de adeath metal állítóleg akkor jó,ha nem érthető a szöveg...utána lassultak kicsit a depressziós Everytime I die-al,de jött az általában kezdésként játszott Living Dead Beat.Itt már kezdett olyan hangulat lenni,mint valami koncerten...de még mindig inkább a figyelés volt jellemző a közönségre.,mint az ilyenkor megszokott magatartás.Játszották a Sixpounder -t,de minek...jött a Blooddrunk,ez még úgy elment,majd a We're NOT gonna fall ,ami a kevés énekelhető számuk(najó,csak a refrénje) közé tartozik.Játszották az In your Face-t,aminem a refrénjét még a hülye is értette:D Majd Christian Bale hangja teremtett csendet:"My pain is constant and sharp.And I do not hope for a better world for anyone.In fact,I want my pain to be inflicted on others.I want no one to escape." ezek után a hülyének is világossá vált,hogy az Angels don't Kill jön :D Aztán olyat hallhattunk,amit ritkán lehet: "Kissing the motherfuckin' Shadow!" aztakurva..nem egy gyakran játszott szám...egyébként arról nevezetes,hogy 15 perc kellett a zenekarnak,hogy megírja a zenét,a szöveget meg Wildchild rögtönözte úgy 10 éve...Aztán jött a várva-várt üvöltés:"I don't give a fuck if ya...HATE ME!" az egyetlen énekelhető szám,feltéve ha tudsz elég jól angolul és tudod kívülről...de a fenti sort az egész sátor egyszerre üvöltötte Wildchilddel...még élt a remény hogy hátha játszanak valami kurva régit...az első lemezről...hát nem...a 2. lemezről jött a két utolsó dal:Silent Night,Bodom Night majd zárásul a Downfall...aztán ki merre,mert a road vagy mi fasz jött utánuk...hát ez kb olyan lehet,mint zene után csík janit hallgatni...húzás sörözni 500ft-ért...
Végezetül...kurva jó volt a koncert,igaz kicsit többet vártam.Az nyilvánvaló,hogy ez az 5 hülye akármilyen körülmények között kibaszott jó zenét játszik...de azért jó lett volna az első 2-3 lemezről többet hallani...mondjuk igaz,rövid volt a műsoridő...kellett a a többi,hozzájuk képest szar fellépőnek az idő...aztán jó lett volna Warman billentyűzéséből kicsit többet hallani azon a baszottnagy szokol rádión.Wildchild hangja majd' ugyan olyan mint 18 évesen volt,de sose a tisztaságáért szerettük.Most már azt is tudom,hogy nem legenda,tényleg van vagy 160 cm a srác cipőstül..viszont nagyon szépen teli van tetoválva mindkét karja,és attól a hülye alakú ESP gitártól tényleg magasabbnak látszik...ja,gitár...most csak egyszer forgatta meg maga körül a koncert alatt,pedig az legalább annyira az image-hez tartozik,mint az állandó köpködés és a 'vittu perkele/haista vittu' szókapcsolatok gyakori ismételgetése meg a könzönség felmenőinek szidása angolul.Jaskának sajnos nem volt szólója,de így is szívroham tempóban szólt a duplázó szinte végig (hiába,enélkül nincs death metal:) Latvala kurvajó,valami iszonyatos mennyire együtt szól a két gitár...Henkkából meg nem hallottunk túl sokat...de azt jó volt nézni,ahogy a két hülye rohangál Wildchild körül a színpadon...
Egyszóval...a sziget nem az nem Wacken,nem Nosturi,nem Arenan,nem Tokyo,nem Szöul...hanem csak egy egyszerű retekfesztivál...néha meghívnak 1-2 normális előadót,de attól függetlenül ugyanaz az okádék marad az egész...de azért megérte...másnapra 3 órát aludni 2 részletben és melózni..:D
VITTU PERKELE!
